| Tokaji borvidék
Addig borangoltunk, míg a Hegyaljára érkeztünk. Most jön a neheze. Mert Kölcsey után mit mondhatnék én Tokajról? Nyilván nem tudok szebbet, nem tudok újat. Egy megoldás marad: a leghíresebb magyar borvidékről beszéljenek maguk a borászok, vagy még inkább a borok. Puklus Jánost, Szepsy Istvánt és Árvay Jánost választottam. Három ember, háromféle megközelítés, de egy szentháromság. A gazda, a lelkész és a kereskedő. A termelő, a filozófus és a marketinges, hogy minden együtt legyen, ami egy világhírű tokajihoz szükséges, szőlő, lélek és pénz. A tőke meg akár 20 (!) méter mélyre is ereszti a gyökereit, ezért induljunk az alapokról. A kőzeteknek Tokajban különösen nagy jelentőségük van, nem különben az alapfogalmaknak. |
Ahogy született, ez a szamorodni. Polák venger, dvá brátánki - a nevet borkedvelő lengyelek adták, magyarul annyit tesz: ahogyan termett. A kifejezés csak az 1800-as években terjedt el, előtte főbornak hívták. Készítési módja annyiban tér el az aszúétól, hogy a leszüretelt fürtöket nem válogatják át, nem szedegetik ki belőle a töppedt szemeket, hanem úgy dolgozzák fel, ahogy van. A must cukorfokának függvényében lehet száraz és édes. A részletekbe mindenki a helyszínen menjen bele.
A "Királyok bora, a borok királya" nevét a Hegyaljára jellemző aszúsodás után kapta. Ez a túlérés csak hosszú és meleg őszön következik be. Az esőtől felrepedt, bogyókat ugyanis gyorsan megtalálja a Botrytis Cinerea, a szürkepenész. Ha fertőzés után az idő szárazra fordul, a folyamat nemes rothadásba megy át. Az így töppedt bogyó cukortartalma jelentősen megemelkedik. Ezért igazán jó minőségű aszú csak kiemelkedő évjáratokban készíthető. Hegyalján legjobban a Furmint és a Hárslevelű aszúsodik, így a Tokaji aszú 98%-ban e két fajtából készül. A közhiedelem szerint annyi évig érlelik a bort, ahány puttonyos aszút készítenek.
Legyen ennyi a nemzeti alaptanterv része. Az axiómákat előre be kell magolni, különben az ember be se lépjen Puklus János portájára. De a gazda nem bizalmatlan, ontja a szót, és a sok beszédnek nála legfeljebb az aszútésztája sok. Megmondja becsületesen, hogy nem ő az úr a háznál, Tokaj a külföldieké. Bevándorlók: franciák és spanyolok igazgatnak, "ami még nem is lenne baj, hisz tőke nélkül szőlőtöke se lesz – szoktam mondani viccesen - csak ne szólnának bele mindenbe. Mi sem szólunk bele, hogyan csinálják a francia konyakot" – hunyorít az idősebb Puklus, merthogy Csaba és Péter, a két fia is követi szakmányban, ők dolgoznak, mi meg beszélgetünk. –Ezért hoztuk létre bennszülöttek a Tokaj Vinum Hungaricumot, amolyan véd- és dacszövetség, fajtavédelem a miénk – magyarázza. Kötelező program a 15 hektáros szőlő, gyönyörű telepítés, panoráma a Bodrog-közre, a löszbe vájt pazar terep-ralizás, no meg a Puklus-prés, ezt a szerkezetet maga a gazda agyalta ki, az alapbort és aszút dolgozza össze. Megérne egy szabadalmi védelmet – ezt már én jegyzem meg – mielőtt valaki még ezt is lenyúlja. De a feltaláló csak legyint, a palack után nyúl, kóstolunk: kiderül, hogy Furmintból is lehet üde, friss, illatos, gyümölcsös bort készíteni. Megízleljük még önálló szépségében a Hárslevelűt és a Sárga Muskotályt, de a Puklusnál is kiváló aszúval már csínján bánunk, mert hosszú még a nap. El is felezzük egy jó ebéddel a Lebujban, a Bodrog-parton.
A Szepsy "püspökség" következik. Mád és Tarcal különleges minőségű boraira és a főborokra a honfoglalás óta minden uralkodó igényt tartott. Kazinczy Ferenc még azt is megkockáztatta, hogy "bora fokkal jobb a Tokajinál". Jó 200 évre rá egy amerikai üzletember 1997-ben megvásárolta és felújította a Királyudvart. A fantáziát azonban inkább Szepsy Istvánban láthatta, aki az új birtokot saját pincészete elvei szerint igazgatja. "Tokaj Lelke" azonban csak a Zápor illatának köszönhetően csinál nekünk magyaroknak főbort. Megesett ugyanis, hogy a mádi szövetkezetből a meg nem értett szőlész még a hetvenes években franciaországi illegalitásba indult, de a hegy és a hazai föld párája még Bordeaux-ban is ott csiklandozta az orrát, és honfibú szaggatta szívét. Mi mást tehetett volna, hazajött.
Méregetjük egymást, tán jobbnak látjuk először az épületről beszélgetni. A Királyudvar évszázadok óta áll Tarcal közepén. Széles utcafrontjával rangos helyet hasít ki a "Nagy útczán". Zárt udvarával tipikus, középkori értelemben vett főúri udvarház, Ezt kellett megmenteni, és az új borászati technológiával összebékíteni. Salamin Ferenc volt kollégám az építésztervezője a remekbeszabott munkának. A megújult együttesnek nincsenek ipari részletei, sem középület jellegű attraktív elemei. Az öreg testes falak, reneszánsz kőkeretek, az elszegett nyílások erősen sugározzák a hajdan volt, ma is követhető értékrendet. "A házban folyó munkához a megfelelő méltóságot kell megteremteni. A ház nem csak élet- és munkatér. Sokkal több. Szimbólum, biztonság, tartozás valahova. A ház közösség, filozófia, gyakorlat is egyben." – mutat körbe Szepsy István.
A család mindig másként élt, mint a szocializmus nagy átlaga, de annak idején Szepsy is kannázott, 1995 volt a nagy áttörés éve. Ma első osztályú történelmi dűlőkben vannak a Királyudvar szőlőterületei. A hegy erős tagoltsága miatt minden dűlőnek más-más mikroklímája és kőzete van. A borász egymás után rakja elém az Úrágya, a Nyúlászó és a Messzelátó köveit, óvatosan, mint a galambtojást. Ahány dűlő, annyi munka. A termést tökéletesen felszerelt pince dolgozza fel, de konzervatív filozófia szerint: "csak őrizni kell, ami magától végbe megy a borban." Szepsy István elve, hogy a legnagyobb borok a tudatosan kiválasztott és legjobb adottságú dűlőrészekben születhetnek, megtalálva az azokhoz rendelhető legjobb borminőséget és borkategóriát. Ahogy a legjobb 6 puttonyossal koccintunk, úgy már mélyebb égi és földi témák idéznek embert és ördögöt a pincében, el lehetne merülni a beszélgetésben, de majd legközelebb, most vár Árvay János. A mester azzal búcsúztat, hogy: "mondja meg üdvözlöm, régi barátok vagyunk, egyszer Bordeaux-ba menet az úton végig arról beszélgettünk, hogyan lehetne a tokajit a világ első számú presztízsborává tenni."
Nem tudjuk mi hangzott el ott a buszon kettejük között, de a célt elérték. Árvay sem mondja el a titkot, noná, de nyílt és barátságos, pedig láthatóan fáradt a hétvégi vendégjárástól. "Életem telve van körökkel. Például, ahol fiatalon először istenesen berúgtam, ma annak a pincének a szomszédságában lakom. (Hétfürtös furmintot tölt, jól nyitja meg a kóstolási sort.) Gazdaságunk központja egy olyan épületben van, amely a háború előtt úri kaszinóként működött. (A Nevesincsbor jön, 15-ös alkohollal, 3 évig pihent hordóban, tessék megkóstolni, a névadási pályázat nyitott és demokratikus.) Amikor megvásároltuk, döbbentem rá, hogy az otthonunkban álló öreg szekrények és asztalok innen származnak. (Casino Cuvée követi. Van benne 2 fordítás, 1 máslás. Nézek nagyokat, ez már nem az alaptanterv része.) Volt akkor itt a pincében egy nagy kopott utazóláda, telve mindenféle lommal, papírral és pecsétes oklevéllel. (Fordítás: másodtermék, de minőségét tekintve olykor az aszúéval vetekszik. Miután az aszútésztáról lekerül az aszú must, arra újra mustot vagy jó óbort öntenek.) Én anno gyermeki örömmel vetettem rá magam e kincsre: legszebb találmányom egy adásvételi szerződés volt, amely a Szerelmi-dűlő egyik kis birtokára vonatkozott - ma itt hét hektár szőlőnk van. (Az aszútésztában még sok értékes anyag maradhat, melyek így nem vesznek kárba. A fordítás jellegzetes ászkolási illattal és zamattal rendelkezik. Igaz, nem olyan édes, mint az aszú, de sokszor még kellemesebb.) Büszkén mondhatom, a helytörténeti kutatások szerint enyém Tokaj legrégebbi, írásban is említett pincéje.
Megállunk egy pillanatra, jön a sorban egy Pet Putnovy, a szomszédos Velká Trnából. Szlovák tokaji, jót nevetünk, de némi keserrel, mert a márkának nemcsak jót tesz, hanem rosszat is. Ám a hagyomány a miénk: egy 1571-bõl származó levél szerint a pince valaha a Garaiaké volt, s mit ad isten, az első aszú is ideköthető. (Édes Életünk van, szó szerint, mert a csendestárs esküvőjére készült cuvée forog a szánkban.) A "körök" igazsága lehet abban is, hogy a társam nagybátyját Vay Miklósnak hívták, ki híres szõlész és borász volt, a kastélya is itt áll a közelben. (Ebben is van máslás: ha az aszút lefejtik, visszamarad a seprő, mely az aszútésztához hasonlóan szintén tartalmaz sok kioldható szőlőcukrot, illat és zamatanyagokat. A seprőre mustot vagy bort öntenek, s azon állni hagyják, a kiázott anyagok feljavítják a minőségét. Ez a máslás.) S hogy ne menjünk messzire, díjnyertes borunk Hétfürtös elnevezése sem a véletlen műve. 99-es 5 puttonyos. A kör bezárult, ugyanúgy cselekszünk, mint eleink hajdanán, azaz egy tövön maximálisan hét fürtöt hagyunk. 99-es 6 puttonyos. Költőien szólva: visszatértünk a gyökerekhez. 2000-es 6 puttonyos. Életem köreit isteni útmutatás alapján tettem meg, s utólag elismerem, igaza volt, amikor erőnek erejével kényszerített egy-egy, feleslegesnek ítélt hossz lefutására. 700 gramm cukorral egy aszúesszencia marad a végére: a külön szedett aszúszemeket összeöntik, azokból saját súlyuknál fogva méz sűrűségű folyadék préselődik ki. Ez a különlegesség rendkívül magas cukortartalmának köszönhetően sohasem forr ki. Szinte ihatatlanul tömény. De ott van a szánkban a kincs. A nektár. Kölcsey, Puklus, Szepsy, Árvay, köszönjük.
Vissza